Cumi vagy cigi? Avagy mi a dohányosok legnagyobb ellensége?

  • Írta: Szász Gábor
  • 2020. december 8. kedd
  • 2 hozzászólás.

Szeretnék elmesélni Neked egy aranyos sztorit, mert még a legelszántabb leszokni vágyókon is gyakran tapasztalom, hogy panaszkodva, lemondóan vagy épp elítélően beszélnek a már leszokott sorstársaikról, saját magukról, sőt az egész leszokásról. Mi a gond ezzel? Miért lehet a negativitás végül Neked is a legnagyobb ellenséged? Megmutatom!

Gyakori eset, hogy valaki úgy “jön el” hozzánk ingyenes Start konzultációra, hogy jó néhány kudarcba fulladt leszokási kísérleten már túl van. Nagy elánnal elkezdte anno az önsanyargatást (mert hát az akaraterő módszert leginkább sanyargatásnak mondanám), majd eltelt egy, két, három, x hét, és a nagy fogadalom egyszer csak kifulladt… 

A probléma általában ugyanaz: Ha sikerül is néhány füstmentes napot tartani, attól még fejben, a dohányos gondolataiban a cigi ugyanúgy ott marad, és továbbra is dirigál.

Mi történik ilyenkor? 

Sok dohányos elkezd iszonyú dühös lenni először magára (hogy lehetek ilyen gyenge sz**), majd ezzel párhuzamosan egyre cinikusabb és szkeptikusabb lesz mindennel és mindenkivel szemben. 

“Aki azt mondja, hogy könnyű leszokni, az hazudik!” 

“Aki egy nap alatt letette a cigit, az nem is volt soha nikotinfüggő!”

“Gyógyszeres segítség nélkül képtelenség egyik-napról a másikra leszokni!”

“Csak a lehúzásra játszanak a leszoktató módszerek!”

“Fú, de irritálnak a volt dohányosok öntelt kommentjei!”

“Akadjon le mindenki a dohányosokról, az én életem, azt csinálok, amit akarok!”

Egyik dohányos ügyfelem mondta egyszer egy leszoktató szemináriumon, hogy “tudod Gábor, én azért nem jöttem el hozzád sokáig, mert a falra tudnék mászni a sok csodás leszokástól, a bámulatos fogyásoktól, életmódváltástól. Nálam a csodamódszerek nem működnek. Azért vagyok itt, hogy ezt bebizonyítsam neked!” 

Ismerős?

Te is hajlamos vagy sokszor hasonlóan negatív spirálba kerülni, legyen szó akár leszokásról, akár bármilyen más nagyobb változtatásról az életedben? Téged is sokszor inkább csak irritálnak a bámulatos sikersztorik? 

Ok, semmi gond nincsen ezzel! Nem vagyok pszichológus, de azt a saját dohányos múltamból is tudom jól, hogy ez egy teljesen természetes reakció lehet, DE…

Egy dologra azonban javaslom, hogy figyelj nagyon oda: Ne ragadj meg itt! Ne rögzítsd magad egy állandó védekező állapotban, mert ezzel csak szabotálod magad.

A negativitás, a düh hosszú távon ugyanis semmi másra nem jó, mint önmagad becsapására és felmentésére.

Egy szégyenteljes történet

El szoktam mesélni ügyfeleimnek is ezt a pár hónapja történt szemináriumi élményemet. A leszoktató program elején ugyanis néhány mondatban mindig elmondják a résztvevők, hogy miért vannak itt, miért akarnak leszokni. 

Van aki az egészsége miatt jön, van akit a családja “küldi”, van, aki egyszerűen csak szeretné a módszert pénz-visszafizetési garancia mellett kipróbálni, stb, stb. Ezen a szemináriumon viszont az első résztvevő (Gábor) ezzel kezdte: “Én az átkozott cumi miatt vagyok itt!”

Mint kiderült Gábornak van egy 4 éves kislánya, akivel könnyelműen fogadást kötött: ha a kislány leteszi a cumit, ő is leteszi a cigit. :) 

Gábor pechére a kislány minden gond nélkül megvált a cumitól, ő viszont akárhogy is próbálkozott, nem tudott szabadulni a függőségétől. Mint mondta, már régóta nézegette az Allen Carr módszert, de egyáltalán nem hitt benne, sőt, legtöbbször kifejezetten dühítette az “okoskodásom”, irritálta minden, amit a leszokottak az Allen Carr Facebook csoportban kommentelnek vagy a videókban elmondanak. :) 

Akkor mégis miért jött el a szemináriumra? – kérdezheted jogosan. A válasz egyszerű: azért, mert elkezdte rettenetesen szégyellni magát a kislánya előtt

Esténként lopva járt ki cigizni, nehogy a kislány meglássa, folyamatosan bujkálnia kellett, és ezt annyira méltatlannak találta, hogy minden ellenszenvét és szkepticizmusát félretéve végül rászánta magát a szemináriumra. 

És milyen jól tette! Gábor most már több, mint 4 hónapja nemdohányzó, boldog, büszke apuka!

Kérdezd meg magadtól Te is!

Ha azt veszed észre magadon, hogy nagyon irritál a másik sikere, ha legszívesebben elküldenél a fenébe mindenkit, aki a leszokásról, a cigin spórolt pénzről, a boldogabb, füstmentes életről papol Neked, kérdezd meg magadtól, hogy tényleg a düh és a tagadás fog előrevinni?

Ha valaha is le akarsz szokni a cigiről, tedd fel magadnak a kérdést: tényleg mindent megteszek azért, hogy sikerüljön? 

Vagy sokkal több energiát fordítok a kifogásokra és a védekezésre?

Nagyon fontos a leszokásban, hogy nem szabad elmenni a totális önbecsapás irányába.

Ha 10-szer megpróbálod akaraterővel a leszokást, ha veszed doboz számra a nikotintapaszt, de még mindig majd kigúvad a szemed a dohánybolt előtt, és egész nap egy slukkért sóvárogsz, akkor ott valami rendszer szinten nem stimmel! Nem Te vagy menthetetlen, és nem a többi leszokott az ellenséged, pusztán csak nem jó módszerrel próbálkozol.

10 év terapeutai tapasztalatból azt mondhatom, hogy a dohányzásból egyetlenegy dolog mozdíthat ki: az, hogy mersz újra és újra szembenézni a függőségeddel, és a tagadás helyett elhiszed, hogy a leszokás igenis Neked is sikerülhet!

Ehhez kell egy jó módszer (ami a mentális függőségedet szünteti meg) és kellesz Te (aki a jó módszer szerint ezt az egészet végigcsinálja), de végül a leszokással csak nyerhetsz!

Sok erőt és sikeres leszokást kívánok Neked!

Ha pedig a tagadás helyett szeretnél végre egy lépéssel tényleg közelebb kerülni a végleges leszokáshoz, akkor kérj bátran ingyenes segítséget egy Allen Carr leszokási Start konzultáción! ›› Kérj visszahívást és segítünk Neked is!

Ha tetszett a cikk kérlek oszd meg másokkal is:

A szerző: Szász Gábor

Szász Gábor
Üdvözöllek, Szász Gábor vagyok, az Allen Carr Könnyen Leszokni a Dohányzásról Központ vezető tanácsadója. Én több mint 10 éve szoktam le a dohányzásról az Allen Carr módszer segítségével. Mivel a leszokás számomra is hihetetlen könnyedén ment a módszer segítségével, úgy döntöttem, átadom ezt más dohányosoknak is és segíteni fogok nekik/neked leszokni a cigiről. Ha követed tanácsaimat, írásaimat, hamarosan Te is le fogsz tudni szokni a cigiről.

Hozzászólások

Egyetértesz? Tiltakozol? Szólj hozzá a témához!
A hozzászóláshoz kérlek használj teljes nevet és várjul kulturált hozászólásaidat legyen az akár egyetértő, vagy akár kritikus.

  • Kedves olvasó!
    Egyetlen bajom a leszokással hogy szeretek dohányozni, sőt nekem ez a jutalom ha elvégzem a házimunkát, ha letolok egy kardio edzést stb...
    Ezt a "JUTALOM" dolgot kellene valahogy megváltoztatni a fejembe de egyedül nem megy. Ebben tudtok segíteni?

    Válasz
    Avatar Szekeres Àgnes
    2020-12-27 22:03
  • Törő Szabolcs vagyok jelenleg 29 éves. 21 éves koromban szoktam rá a dohányzásra a saját hibám kávetkeztében. A hibám ott volt mikor az elsö doboz cigit magamnak megvásároltam, abban a hitben,Hogy majd ez segit átvészelnem azt az idöszakot az életemben amit magányosan töltöttem külföldön a jövőm megalapozása érdekében. Mai napig dohányzom, azzal a tudattal élve,hogy ha jelenleg találkoznék a 20 éves önmagammal nem hinnék a szememnek,hogy valoban dohányzó személy lett belöllem aki annó az 1 héten keresztül napi 1 doboz cigi árát befektetések során simán megtöbszörözte.
    Mindig az a szemésly voltam aki hobbiai következtében fiatal és nincstelen gyerek ként nemakart a környezetéhez hasonló személyé válni, hisz magabiztosan tudta hogy az élete sokkal jobb a cigi nélkül. Tapasztalva üzleti érzékét és a technika iránt nyujtott érdekődését valamint ez által a sikereit és a tehetségével kiérdemelt tiszteletet minden ugynevezett ügyfeleitől egy sikeres mellékkeresetet szerezve 4 éven keresztül mára egy pénz és tehetségpazaro megkeseredett személyé válva havi kb.400 svájci frankot költök dohányzásra annak tudatában és tapasztalatában,hogy bizonyos társadalmi rétegek nem tolerálják pénzpazaro életmódomat valamint a krierem lépcsőfokán sem haladhatok feljebb káros szenvedélyem miatt mely úgynevezett önpusztittás és nhezen megkeresett fizetésem pazarlása tudatában is napi szinten üzök. Mindezen szamomra káros szenvedély avagy függöségem beisarése valamint tekintete ellenére képtelen vagyok a leszokásra. 3 éve sikerült letennem 2 hétre és ezen időszak megmutatta hogy miért is nem vagyok egy bizonyos kultúrált valamint céltudatosz környezetben egy nem kivánatos személy. Hiszen az a szag melyet dohányos ként nem érzékelünk a nem dohányzó személyek számára kellemetlen valamint mindennapokban nem kivánatos. ezen probálkozásom kudarca miatt mai napig szorom a penzt amely a szervezetem lassu pusztitására forditása helyett önmagam fejlesztésére avagy kitüztt céljai mihamarabbi elérésére vagy sok saját életem és sorsom megkönyebbitésére is fordithatnék hiszen az a havi kb 400 Frank évi 4800 Frankot jelent,amely érték joval ngyobb mint 1 havi becsületes munka sorám szerzett fizetésem. Amely a dohányzásra szánt évek során egy stabil élet megalapozására szolgálo összeg is lehetne mely során csupán füst és hamu valamint cigarettacsikk halmaza termelődik.

    Válasz
    Avatar Törő Szabolcs
    2020-12-19 01:15